A beruházások második negyedévi növekedése hozzájárulhatott a várakozásokat meghaladó GDP-adathoz, a jövőben pedig az energiahatékonysági fejlesztések fékezhetik a beruházásoknak a kedvezőtlen gazdasági környezet miatt feltételezett visszaesését.

A második negyedévben 6,5 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Az OTP Bank Románia elemzői szerint lassul a román gazdaság növekedése az idén a magas infláció, a stagnáló reálbérek, a globális növekedés mérséklődése és az orosz-ukrán konfliktus miatt.

A magyar gazdaság az idén 4-5 százalék közötti ütemben bővülhet, a várhatóan 10 százalék körüli inflációs szint ellenére - ismertette a CIB Bank vezető elemzője sajtótájékoztatón szerdán Budapesten.

A gazdaság robusztus teljesítménye mellett múlt év végi lendület áthúzódó hatása és az egy évvel korábbi alacsony bázis is szerepet játszott a bruttó hazai termék (GDP) első negyedévi növekedési mutatójában, de az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint lassulásra kell felkészülni a következő időszakban.

Az orosz-ukrán háború bizonytalanságot okoz, azonban egyelőre úgy tűnik, hogy behozhatók a hátrányok, így a gazdaság idén 5,9 százalékkal növekedhet, ami mindössze 0,1 százalékponttal alacsonyabb a korábbi előrejelzéshez képest - mondta Suppan Gergely.

A korábban várt 4,5 százalék helyett az idei gazdasági növekedés 2,5 százalékos, a jövő évi pedig 2 százalék körüli lehet Magyarországon - ismertette Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője a pénzintézet legfrissebb előrejelzését online sajtótájékoztatón csütörtökön.

Lassult a 19 legjelentősebb gazdaságú országot és az Európai Uniót tömörítő G20-csoport gazdasági növekedése a tavalyi utolsó negyedévben az előző negyedévvel összevetve.

A rendelkezésre álló adatok alapján a múlt évi gazdasági növekedés kedvező alapot teremt az idei gazdasági folyamatok számára - állapította meg csütörtökön kiadott elemzésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ).

Az első félévben a belső fogyasztás húzza felfelé a gazdasági növekedést, ezt követően az ellátási láncok helyreállásával a külső kereslet is kedvezően befolyásolhatja az adatokat, így a növekedés idén 4,5 százalékon, jövőre 3,8 százalékon alakulhat.

Nincs gazdasági növekedés beruházások nélkül, nincsenek beruházások erős nemzetgazdaság nélkül, erős nemzetgazdaság pedig nincs erős, nemzeti tulajdonú vállalatok nélkül - jelentette ki a tárca közleménye szerint kedden Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A béremelkedés és ezzel a fogyasztás jelentős élénkülésére számítanak az idei évben az MTI-nek nyilatkozó elemzők, akik a gazdasági növekedésre gyakorolt kedvező hatások mellett a klasszikus ár-bér spirál veszélyét is felvetik.